R�ges-r�gen t�rt�nt, tal�n m�g nagyap�tok sem �lt akkor. M�gis el kell mondanom, mert ebb�l tudhatj�tok meg, hogyan is kezd�d�tt a s�r� j�v�smen�s a mi vil�gunk �s Narnia birodalma k�z�tt.   Ez m�g azokban a napokban volt, amikor Mr. Sherlock Holmes jav�ban a Baker Streeten �lt, Bastable-�k pedig kincsek ut�n loholtak a Lewishem Road-on. Amikor a fi�k k�telez�en kem�nygall�rt viseltek, s az iskol�k bizony sokkal szigor�bbak voltak, mint manaps�g. �m - hogy j�t is mondjak - az �telek viszont �zletesebbek voltak, s ami az �dess�geket illeti, nemcsak hogy ny�lcsorgat�an finomak voltak, de fele annyiba ker�ltek, mint ma.   Ebben a szigor�, de van�liaillat� korban �lt Londonban egy kisl�ny, Polly Plummernak h�vt�k. Borzaszt�an hossz� utc�ban lakott, ahol a h�zak szinte egym�shoz voltak pr�selve. Egy reggel �pp a h�ts� kertben s�t�lt, mikor �szrevette, hogy egy fi� kapaszkodik fel a ker�t�sen, s �tkukucsk�l a szomsz�db�l. Polly nagyon meglep�d�tt, mert addig nyom�t sem l�tta gyereknek a h�zban. Ketterley �r, az �reg aggleg�ny lakott ott, v�nkisasszony h�g�val, Miss Ketterley-vel. K�v�ncsian vizslatta az ismeretlen fi� maszatos arc�t. Mintha felmos�ronggyal t�r�lk�z�tt volna.   - Szia - sz�lt oda Polly.   - Szia - mondta a fi�.   - Hogy h�vnak?   - Pollynak.   - �s t�ged?   - Digorynek.   - Fura n�v - mondta Polly.   - Mint a Polly.   - Dehogyis! - mondta Polly.   - De igen!   - J�, lehet, hogy furcsa a nevem, viszont �n szoktam mosakodni - felelte Polly. - Neked sem �rtana, pl�ne azut�n, hogy... de nem merte kimondani, pedig l�tta az elmaszatolt k�nnycseppeket a fi� arc�n.   - H�t j�, b�gtem - mondta Digory, mintha b�szke lenne erre, a fi�kn�l ink�bb sz�gyellnival� tev�kenys�gre. - Te t�n nem s�rn�l - folytatta -, ha eg�sz �letedet vid�ken t�lt�tted volna, egy hatalmas kertben, mag�nhaszn�lat� p�nil�val �s foly�parttal, azt�n egyszercsak idehoznak, ebbe a lerobbant v�rosba?   - London nem is lerobbant hely - sz�lt vissza Polly, de a fi� nem figyelt r�, csak zs�rt�l�d�tt tov�bb:   - �s ha a pap�d Indi�ban volna, t�ged meg sz�m�znek a nagyn�n�dhez, meg a b�csik�dhoz, aki m�g pluszban tiszt�ra diliny�s? De musz�j menned, mert �k �polj�k �desany�dat, aki nagyon beteg, �s az is lehet, hogy... igen, az is lehet, hogy meghal - mondta k�nnyekkel k�szk�dve a fi�.   - Ezt nem tudtam. Ne haragudj - sz�lt kedvesen Polly. Majd r�szben, mert hirtelenj�ben nem tudta, mit mondjon, r�szben, hogy Digory gondolatait der�sebb vid�kre terelje, megk�rdezte, hogy Ketterley �r t�nyleg �r�lt-e?   - Az biztos - mondta Digory -, vagy ha nem, akkor valami m�s gond van vele. A dolgoz�szob�ja f�nn van a legfels� emeleten. Letty n�ni megtiltotta, hogy betegyem oda a l�bam. M�r ez is gyan�s, nem? Azt�n van itt m�g valami. Ha a b�csi sz�lni pr�b�lna hozz�m az asztaln�l, mert a n�v�r�vel sosem besz�l, a n�ni azonnal letorkolja. "Hagyd b�k�n ezt a fi�t, Andrew" - kelepeli, vagy "nekem elhiheted, hogy Digory hallani sem akar arr�l", vagy �pp "Digory, menj ki a kertbe j�tszani!"   - Mit akarhat ilyenkor mondani a nagyb�ty�d?   - Fogalmam sincs. �s van m�g valami. Tegnap este, �pp lefek�dni indultam, amikor a l�pcs�n f�lfel� menet, tudod mit hallottam?   - Mit?   - Egy v�rfagyaszt� sikolyt.   - �risten! Lehet, hogy van egy t�bolyult feles�ge, �s oda z�rta be.   - Ez nekem is eszembe jutott.   - Lehet, hogy p�nzt hamis�t.   - Vagy kal�z volt, mint az az ember a Kincses szigetben, �s a hajdani kal�zt�rsai el�l rejt�zik.   - Ez nagyon izgalmas! - mondta Polly. - Nem is sejtettem, hogy ilyen k�l�nleges a ti h�zatok.   - Lehet, hogy ez neked tetszik - mondta Digory -, de biztos nem �r�ln�l, ha ott kellene az �jszak�kat t�ltened. Fekszel az �gyban, m�r majdnem elalszol, mikor meghallod Andrew b�csi csoszog� l�pteit az ajt�d el�tt. Rettenetes! Ja �s a szemei! Azok azt�n v�rfagyaszt�ak.   �gy ismerkedett meg egym�ssal Polly �s Digory a ny�ri sz�net els� napjaiban. Mivel azon a ny�ron egyik�k sem utazott a tengerhez, szinte mindennap tal�lkoztak.   Hideg �s es�s ny�r volt. Az id�j�r�s szinte fogs�gban tartotta �ket, kalandos utakat legfeljebb a h�z falai k�z�tt szervezhettek. Hihetetlen, h�nyf�le felfedez� �tra indulhatsz egy sz�l gyertyacsonk vil�g�n�l abban a nagy h�zban, �s k�zben �tjuthatsz a szomsz�d h�zak padl�s�ra is. Polly m�r kor�bban r�bukkant a padl�son egy sz�k rejtekajt�ra. M�g�tte volt a v�ztart�ly, am�g�tt pedig egy s�t�t helyis�g, ahov� n�mi igyekezettel be tudott k�szni. Mint egy hossz� alag�t, egyik oldala t�glafal, m�sik ferde tet�. Annak r�sein, a cserepek k�zt, itt-ott bevillant a f�ny. Ennek a padl�sj�ratnak nem volt szil�rd padl�zata: gerend�r�l gerend�ra kellett l�pkednie, k�l�nben beszakadt volna az alatta l�v� szob�ba. Polly a v�ztart�ly melletti sz�k j�ratot aff�le titkos rejtekhelynek haszn�lta. R�gi l�d�k maradv�nyait hordta oda, t�rt konyhasz�kek �l�k�it, s eff�le holmikat. Elhelyezte �ket a gerend�kon, ezekkel helyettes�tette a padl�t. Tartott itt egy �don p�nzesl�d�t, benne f�ltett kincseivel; azt�n p�r kit�pett f�zetlapot, amelyeken egy saj�t maga �ltal kifund�lt t�rt�net volt �rva, �s n�h�ny alm�t. Gyakran elszopogatott egy-egy �veg gy�mb�rt is a padl�szugban. A szertesz�t hever� �res �vegekt�l olyan volt a hely, mint egy kal�zbarlang.   Digorynek tetszett a rejtekhely, (Polly a f�zetlapokon k�v�l mindent megmutatott neki), de mindenekel�tt a padl�s teljes felder�t�se izgatta.   - Szerinted meddig tart ez az alag�t?   - Nem tudom.   Biztos az eg�sz h�zsor f�l�tt v�gig tudn�nk k�szni.   - T�nyleg! - ujjongott Polly. - �s akkor, tudod mit is megcsin�lhatn�nk?   - Mit?   - Sim�n bejuthatn�nk a t�bbi h�zba.   - Hogy bet�r�knek n�zzenek benn�nket? Azt m�r nem!   - Te ennyire gy�va vagy? K�l�nben csak arra gondoltam, ami a ti h�zatok mellett van.   - Mi�rt, mi�rt pont arra?   - Mert az �res. Apa azt mondta, mi�ta itt lakunk, az�ta egy l�lek se l�pett oda be.   - H�t akkor gyer�nk - mondta Digory, �s rettenetesen izgatott lett. Azon j�rt az esze, vajon mi�rt lakatlan ez a h�z annyi id� �ta. Polly is ezen t�prengett. Mindketten ugyanazt gondolt�k, de kimondani nem mert�k: t�n k�s�rtetek. F�ltek, de a gy�vas�got bevallani rendk�v�l neh�z feladat.   - Akkor menj�nk most azonnal? - k�rdezte Digory.   - Ha akarod - mondta Polly.   - Persze nem k�telez�. �n benne vagyok, ha te is - mondta a kisl�ny.   - Honnan tudjuk majd, hogy pont abban a h�zban j�runk?   Elhat�rozt�k, hogy visszamennek a padl�sszob�ba, s k�zben megsz�molj�k, h�ny gerenda jut egy szob�ra, h�ny a k�t padl�sszoba k�z�tti j�ratra, mennyi a csel�dszob�ra �s a rakt�rhelyis�gre. Ebb�l f�l tudj�k becs�lni a h�z hossz�t. Ha m�g egyszer ennyit megtesznek, akkor el�rik Digory�k h�z�nak t�ls� sz�l�t. Innen pedig a legk�zelebbi ajt�n �t m�ris az �res h�z padl�s�ra jutnak.   - Csak abban nem vagyok bizonyos, hogy az a h�z t�nyleg �res - mondta Digory.   - Hogyhogy?   - Szerintem, lakik ott valaki titokban. Csak �jszaka hagyja el az �p�letet, mikor mindenki alszik. Lehet, hogy egy b�nsz�vetkezetet leplez�nk le �s esetleg jutalmat is kapunk. Mert azt nem lehet elhinni, hogy egy h�z �vek �ta lakatlan. Ott valami titoknak kell lennie.