lete
C.S. Lewis 1898-ban Belfastban, (szak-rorszg) szletett , apja: Albert James Lewis anyja: Flora Augusta Hamilton Lewis. A testvre Warren Hamilton Lewis („Warnie”), 3 vvel idsebb volt.
C. S. Lewis a „Jack” becenevet kapta kisfiknt,. Kzeli bartai s csaldja e nven nevezte. Anyjt 1908-ban elvesztette, ezek utn klnfle iskolkba kldtk szerte Angliban. Egy vet a Malvern College-ban jrt, de ksbb magnton tanult tovbb. Hromszor rt el kivl osztlyzatot Oxfordban.
1913 krl elhagyta keresztny hitt. 1929-ben teistv . De 1931-ben visszatrt a keresztnysghez.
1954-ben Cambridge-ben lett a kzpkori s renesznsz irodalom professzora. Kritikusai kivl s npszer, tantvnyaira nagy hatst gyakorl eladknt s egyedlll tehetsges keresztny rknt jellemeztk, aki „kivtelesen nagyszer s logikus elmvel s vilgos, lnk stlussal rendelkezett”.
Munki kzl a The Problem of Pain (A szenveds problmja), The Screwtape Letters (A Screwtape levelek), Mere Christianity (Keresztny vagyok!), The Four Loves (A ngy szeretet) s a posztumusz Prayer: Letters to Malcolm (Imdsg: Levelek Malcolmhoz) csak nhny nagy siker knyveibl.
Mvei emberek milliihoz jutottak el fordtsokban. 1963. november 22-n halt meg oxfordi otthonban.
wikipedia
 
C.S. Lewis gyerekknt Glenmachman-ban
|